Története

A kisközség Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye határán, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekszik. A település határában húzódó Bársonyosi Dombság történelmi borvidékeink közé tartozik. Legmagasabb pontjáról, a Strázsa hegyről gyönyörű kilátás nyílik a bakonyi dombokra, a Pannonhalmi Főapátság épületére, valamint a Kisalföld hosszan elnyúló síkságára. Bársonyos háborítatlan természeti környezetben helyezkedik el, környéke vadregényes gyalog- és kerékpártúrák ideális terepe. A horgászat kedvelői a helyi horgásztó partján hódolhatnak szenvedélyüknek, a jó borok kedvelői pedig a pincesorokon megízlelhetik a helyi szőlősgazdák által gondosan érlelt, zamatos borokat.

A község népessége: 860 fő

Bársonyos történeteAz oklevelekben 1221 és 1488 között Barsunusként, Barsunként majd Barsonosként említett település elnevezése nagy valószínűséggel egy virág nevére vezethető vissza. A XV. század elejétől benépesülő falut a török időkben felégették, így 1536 után lakatlanná vált. Két évszázaddal később a pannonhalmi bencések mezőörsi szőlősgazdákat, majd szlovákokat telepítettek területére. 1776-ban már szőlő borította az Öreghegy és a Kis-Strázsa-hegy lankáit, így a szőlő- és bortermelés viszonylagos gazdagságot hozhatott a növekvő népességű falunak. Az elmúlt két évszázad történelmi viharai ellenére Bársonyos kedvező életteret biztosított a helyben lakók és gazdálkodók számára.

A község népességének fogyatkozása a munkalehetőségek fokozatos beszűkülése, a munkaképes korúak elvándorlása és a lakosság elöregedése miatt 1949 után indult meg. Termelőszövetkezetét 1959-ben alakították, egyes üzletágai napjainkban gazdasági társasági formában működnek tovább. Bársonyos lakói napjainkban közel húsz egyéni és társas vállalkozást működtetnek

Időjárásjelentés

Partnereink

Hirdetések

Csatornaépítési munkák Bársonyoson